9. Khyira

Egy könyv, amit nő írt

Sarah Maclean - A csábítás kilenc szabálya

" - A szerelem csak kifogás, hogy úgy cselekedjünk, hogy közben nem számolunk a következményekkel - jegyezte meg érzelemmentesen Ralston. - Én mindig azt láttam, hogy a szerelem a fájdalom és a szenvedés előhírnöke. És mint fogalom is több kárt okoz, mint hasznot."

Fülszöveg: Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfi módra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik férfiklubban. Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével. De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!

De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről. Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya. 

Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk.

Nos hát! Majd fél éve szemeztem ezzel a könyvvel. Mikor a szülinapomra a munkahelyemen pénzt kaptam, és könyveket vásároltam, pont nem tudtam már megvenni. Azonban, nem adtam fel, mert tudtam, hogy előbb vagy utóbb az enyém lesz, és lám, így is lett! Nagy reményeket fűztem hozzá, kis tingli-tangli szerelmes történetre gondoltam, vártam és azt hiszem meg is kaptam, nem kevés erotikával fűszerezve. 

Adott a főhősnőnk, aki kissé túlkoros (wtf annyi idős mint én -.-), még mindig hajadon mert sajnos nem túl szép és nem is túl vékony. Túl nagyok a mellei, és mindemellett egészen sok értelem is szorult a fejébe, ez pedig elegendő arra, hogy ne ő legyen a legkelendőbb. Annyira felháborító hogy mennyire borzalmasan bánnak az értelmes nőkkel... na mindegy... 

Szóval adott Calpurnia, aki egy császárnő után kapta a nevét, és adott egy cetli, ami bűnös vágyakat rejt. Persze nem olyan nagy bűnökkel van ez teleírva, csak olyan dolgokkal amik az adott korban épp óriási botrányt váltanának ki. És hogy mi is ez a cetli? Nos főhősnőnk megunja hogy örökké arról beszél mindenki, hogy nem élvezi az életet, és hogy nem vállal kockázatot. Így tehát evidens, hogy bátyja tanácsára felírja azon vágyait, melyekhez eddig sosem volt bátorsága, vagy csak éppen nem élhetett át. És természetesen a lista mivel mással kezdődhetne, ha nem egy szenvedélyes csókkal?
És itt kerül a képbe Ralston, aki nem csak az első csókban fog segíteni a lánynak, hanem akivel egyességet is kötnek. Hogy miről? Nos ajánlom mindenki olvassa el! ;)

A könyv egyébként nagyon nagyon tetszett. Imádtam a karaktereket, és hát régen volt már ilyen, hogy mind a női, mind a férfi karakterért egyformán rajongtam. Jó volt nézni, ahogy formálódnak, hogy ténylegesen végbemegy az a bizonyos jellemfejlődés. Természetesen Ralston testesítette meg a férfit, és bevallom töredelmesen elég sokszor éreztem azt, hogy nekem kell egy ilyen férfi! Biztos hogy bezárnám egy szobába, és soha sehová nem engedném ki! xD És Calpurnia... amilyen kimért volt az elején, annál színesebb lett a végére. Annyira sokat változott, hogy a könyv végén már azt kérdezgettem magamtól, hogy egy ilyen gyönyörű és izgalmas nőt, hogy nem vesznek észre a férfiak?!
Ezen kívül imádtam hogy a könyvben mindig történt valami, hogy nem voltak lassú részek, amiken be lehet aludni. Nagyon jól érzékeltette a kort, és a bálok világát, azt, hogy milyen érzés lehet minden egyes ilyen estélyen egyedül ücsörögni, arra várni, hogy valaki észrevegyen. Imádtam a ruhák leírását, a főhősnőnkre oly jellemző borzalmas darabokat, és a végén említett kéket, amit nagyon nagyon szeretnék egyszer látni. Legalább látni! :)
A könyvet elsősorban 18+ korosztálynak ajánlom, mert vannak benne erotikus jelenetek, bár hozzáteszem messze nem üti meg mondjuk Ward könyveinek szintjét. Minden ilyen jellegű tett szépen, és ízlésesen van leírva, és öröm volt, hogy nem kellett várnom 500 oldalt egy ilyen összeborulásra. Az írónő nem volt kényszeres a "húzzuk el a dolgot" témában, és ezért külön köszönet.

Szóval, ha ki akarsz kapcsolni... ha bírod az ilyen jellegű könyveket, akkor nem lőhetsz mellé ezzel! :)